Mint korábban jeleztem, ma reggel találkoztam Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár asszonnyal.
Az alapállásom az volt, hogy odamegyek, udvariasan meghallgatom, udvariasan reagálok, majd dolgozom tovább.
A terv egyik elemét sem kellett módosítanom. Nyilván lesznek, akik ezt kétkedve fogadják, nyilván lesznek, akik a sorok között próbálnak - egyébként nem létező - rejtett tartalmakat keresni, de őket úgysem tudom meggyőzni; tehát maradok az eddigi gyakorlatnál: tisztességgel és őszintén beszámolok a beszélgetésről.
Hoffmann Rózsa két dologról beszélt részletesebben: egyrészt a közoktatási törvény tervezetéről, másrészt a vele párhuzamosan készülő Nemzeti Alaptantervről. Ez utóbbival kapcsolatban három alapvető szempontot említett: meg fog jelenni bizonyos értékrend (nem vallásosság, mielőtt bárki összekeverné) a NAT-ban, szeretnék erősíteni a tantárgyak, ezek között is hangsúlyosan a természettudományos tárgyak oktatását, valamint szeretnék beemelni az oktatásba azokat a területeket, amelyek eddig kimaradtak, de az életre felkészüléshez fontosak (gazdasági, társadalmi, jogi ismeretek, közlekedés, fogyasztóvédelem stb. stb. stb.).
A ki nem mondott kérdés nyilván az volt, hogy a tervezett csatornának vannak-e közös pontjai ezekkel az elképzelésekkel.
Én pedig elmondtam, hogy sávos koncepciót képzelünk el, az alapján adnánk műsorokat, hogy mikor melyik korosztály van jó eséllyel otthon, mikor ki néz tévét. Valamint hogy felállítottunk öt műsorkategóriát (ismeretterjesztő, felkészítő, ajánló, szórakoztató, családnak szóló), amelyeket minden korosztállyal igyekszünk összekapcsolni.
A ki nem mondott válasz az volt, hogy a kettőnk által elmondottak között találhatóak párhuzamok. Ezek azonban a találkozó előtt, egymástól függetlenül is megvoltak.
Kérés, javaslat, ötlet, kívánság egyikünk részéről sem hangzott el. Nem kaptam kész szinopszisokat, beszállítói névlistát, műsorötleteket, jó barát telefonszámát stb... szóval semmi olyasmi nem történt, amire sokan megelőzően gondoltak (ld. kommentek).
Odamentem, udvariasan meghallgattam, udvariasan reagáltam, majd dolgoztam tovább.